radyo dinle

Hírek

PALÁSTHY GYÖRGY (1931 ? 2012)

PDFNyomtatásE-mail

2012. május 07. hétfő, 13:21

PALÁSTHY GYÖRGY

(1931 - 2012)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Palásthy György filmrendező, Balázs-Béla díjas, Érdemes művész, a Magyar Filmszemle életműdíjasa életének 82. évében elhunyt.


Temetése 2012. május 8-án, 13.30 órakor lesz a Farkasréti temetőben.


A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti.


 

Felhívás

PDFNyomtatásE-mail

2012. január 27. péntek, 20:21

Tisztelt kollégák,

A napokban az interneten olvasva figyelmes lettem egy hírre. Ujj Mészáros Károly, Liza a rókatündér című filmjének operatőre egy "ismert dán reklámfilmes" operatőr lesz. Mint tudjuk szakmánk több mint egy éve áll. Magasan kvalifikált operatőreink kénytelenek tehetségüket a megélhetés miatt elforgácsolni. Ebben a helyzetben megengedhető az operatőri szakma részéről, hogy szó nélkül menjen el emellett a tény mellett? Tavasszal Amerikába hívtak dolgozni. Ott a szakszervezet tízezer dollárt kért a produkciótól a munkavállalási engedélyemért. Teljesen jogosan védik a saját érdeküket. Ezt mi miért nem tudjuk megtenni?
Próbáljuk szakmánk értékét és becsületét valahogyan megmenteni.


Üdvözlettel,
Nagy András HSC.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Kende János


Kedves Mindenki, kedves kollegák!


Valószínűleg egyetértünk abba, hogy a filmszakma és a filmművészet és TV nehéz helyzetben van. Egy amerikai példát előrángatva kiutat mutatni, nem szerencsés. Elég, ha a kormánybiztosunk ezt az ízlést és normákat próbálja a szakmára erőltetni. Európa más. Más a nyitottságában, a szabad munkavállalásában. Bármelyikünk bárhol, bármelyik európai országban dolgozhat, és szerencsésen néhányan teszik is. A HSC nem kíván általatok kívánt szankciókkal élni. Támogatja viszont, hogy a filmtámogatás megítélésénél szempont legyen a hazai operatőr személye. P.S: Az Ujj Mészáros Károly -Liza a rókatündér- filmje talán még felerészben sem állami támogatásból készül.



Novák Emil


Kedves kollégák! Javaslom, hogy tartsunk rendkívüli vezetőségit a szemle előtt!


Sára Balázs


Kedves kollégák,

Elgondolkodtató Nagy András levelének azon része, miszerint tízezer dollárt fizetett ki a produkció. Ezt itthon is be lehetne vezetni, hogy különösen a közpénzből támogatott filmeket HSC operatőr fényképezhesse. Kivétel esetén a produkcióval befizettetnék a HSC kasszájába egy játékfilm operatőri honoráriumát.


Szepesi Gábor

hejhó!

Kb. a rendszerváltás óta nincsenek eszközeink arra, hogy szakmai értékeinket-értékünket megőrizzük. A szakma devalválódása minden operatőri szinten megtörtént, ezt követte az egzisztenciális lecsúszás. Te többnyire, ha dolgozol, a "krémben". Sok jó szakember, jó képességű op. szargyártásból él. Beszélgettem szakszervezeti emberekkel, merre lehetne elindulni...nincsenek szabályok,törvény stb. Sok esetben egymást sem ismerjük, nincs semmilyen kohéziós erő, és rég nincs szakmai büszkeség. Ha van ötlet-irány szívesen tevőlegesen is beszállok.



Dubovitz Péter


Pontos diagnózis. Innen kell továbblépni, de jobban örülnék, ha -szállni lehetne! Ágoston András REMÉLEM,HOGY A CSUPA POZITÍV VISSZAJELZÉS HATNI FOG.KÁR,FÉL ÉVET KÉSIK A REAKCIÓNK A KORMÁNYRENDELETRE.ÉN IDŐBEN SZÓLTAM,DE MAGUKTÓL A VEZETŐK NEM ÉLTEK GYORS REKCIÓ LEHETŐSÉGÉVEL.


Lukács Dávid


És az EU-nak mit mondunk a munkaerő szabad áramlásáról?



Bélafalvy Balázs


Kedves Mindenki,

természetesen egyetértek veletek, bizony jó lenne, ha ez így menne. Bár Andris csak annyit írt, hogy a szakszervezet ennyit kért Amerikában, de nem derül ki, hogy egy több évre szóló munkavállalási engedélyről, vagy csak egy filmre szóló engedélyről van szó, s vajon kifizették-e? Ez egyébként nem újkeletű felvetés, már legalább 8-10 éve is felmerült a HSC-ben többször is, még Gyuri bácsi idejében. Akkor nem sikerült továbblépni sajnos. De hát próbálkozzunk. Azért egy kis bibi eleve itt lehet: a HSC nem szakszervezet.


Nádasy László


Teljesen egyetértek Balázzsal, azzal kiegészítve, hogy a gázsi dupláját kell kérni a HSC-nek, ismerve a nyugati és a keleti gázsik közötti komoly különbségeket! Kérdés hogy erre van-e jogi alap???!!!???



Csukás Sándor


Kedves Kollegák!

Ahogy én látom, picit bonyolultabb, mondhatnám azt is árnyaltabb a kérdés, amit András vet fel levelében. Azt hogy ma Magyarországon ki fényképez játékfilmet, az azt gondolom elsősorban egy rendezői elhatározás eredménye. Ennek a döntésnek nyilván számos oka lehet, főiskolai kapcsolat, baráti viszony, több kisfilm, reklámfilm közös elkészítése, szemléken való részvétel, stb., stb. Tisztán magyar finanszírozású film esetében, teljesen nyilvánvaló , hogy a rendező megnevezi azt, akivel szívesen dolgozna együtt. Azonban egy koprodukció már felvet bizonyos kérdéseket. a Rókatündér esetében, mint ahogy a cikkből kiderül , dán és német felek adják a nagyobb részt. Tehát ők ezért cserébe szeretnének minél nagyobb beleszólást, sőt bizonyos értelemben, biztosítékot, hogy a pénzük jó helyen van, a film forgatása során. Arról nem is beszélve, hogy itt egy elsőfilmes rendezőről van szó, aki ráadásul kisfilmet sem rendezett sokat. Itt jön aztán a kérdés , hogy mennyi ereje, lehetősége van a rendezőnek, s adott esetben a magyar producernek, a vezető munkatársak, így az operatőr melletti kiállásra.

Tudjuk a rendezők sok mindent megtennének, csak valamilyen módon leforgathassák régen tervezett filmjüket, s akadnak módszerek, amelyek sok esetben komoly morális kérdéseket vetnek fel .Egy ponton mindent beáldoznak, s bizony nem tudnak elég erősek maradni, hogy az eredeti elképzeléshez ragaszkodjanak. Egyébként a filmmel foglalkozó két -három hetes netes oldalakon még Szecsanov Martin kollega neve van feltüntetve operatőrként. Nem újkeletű persze a vágy, hogy külföldi operatőrt próbáljanak ki magyar rendezők, gondoljunk csak Herendi Gáborra, aki a Valami Amerika első részét egy spanyol reklámfilmessel készítette el. Gothár Péter több filmjét az általam nagyra becsült Dragan Vasile fényképezte De szép ellenpélda a Womb esete, ahol ugyancsak kevesebb magyar rész ellenére, egy komoly rendezői és produceri kiállással, magyar operatőrrel, kamerával és technikával forgatták le, az amúgy teljességgel Németországban forgató filmet. Csak csendben jelzem, hogy tudomásom szerint Szász János készülő ,szintén az első menetben pénzt kapott filmjét is német vagy talán osztrák operatőr fogja fényképezni, ugyanis ott egy négyes koprodukcióról van szó. Még egy szempont létezik, az a bizonyos pontrendszer.A koprodukciót vállaló felek ugyanis nem csak pénzzel, hanem kreatív módon is hozzájárulnak a film forgatásához, Más -más pontot ér, ha az operatőrt, a hangmérnököt, esetleg a színészt adják a produkcióhoz, és nekik érdekük is hogy adhassák. Ezért olyan tarkák a nagy európai koprodukciók stáblistái.Tehát ez jóval bonyolultabb kérdés mint Amerikában.

Mindamellett magam is szívesen látnék egy erős érdekvédelmi hálót, bár azt hiszem a hasonló helyzeteket, az említett többérdekű koprodukciós felállások miatt egy ilyen szervezet sem tudná kezelni. Úgy gondolom , hogy Magyarországon jelen pillanatban nincs ilyen, szervezet, ide értve a HSC-t is, amelynek jogosítványa lenne, vagy egyáltalán indíttatása ilyen esetekkel való szembefordulásra és igazából nem is tudom elképzelni ennek a formáját.!


Szabó Gábor


Persze, azzal egyetértek, hogy legyünk realisták, és ne szálljunk el az összegekkel, de azért nem kell teljesen elvetni mindenfajta önvédelmet. Jó, ne essünk túlzásba, de mért ne próbáljuk védeni magunkat? Vagy azért, mert most éppen kómában van az egész filmszakma, inkább legyintsünk, hogy akkor már mindegy, legjobb, ha kihúzzuk a lélegeztetőgépet is a falból? Szerintem ebben a helyzetben is lehetne arra törekedni, hogy egy állami támogatásból készült filmnek az operatőre, de tovább megyek a vágója és a hangmérnöke is legyen a szakmai gyűjtőszervezetek tagja. Azok, akik nem tagok, de érdemesek lennének rá, majd jelentkeznek, és természetesen fel fogjuk őket venni. Ez mindannyiunk érdeke lenne, az övék is és a miénk is. Nincs ennek árny oldala szerintem. És lehet akár az állami pénz utalását ehhez a feltételhez kötni, vagy akár olyan plusz kifizetéséhez, mint a külföldi szakszervezetek, amire Andris utalt, de akár köthetnénk a 2 nagy lámpakölcsönző céggel is olyan megállapodást - amire szintén van példa az amerikai gyakorlatban - hogy csak ilyen esetben adnak felszerelést, vagy más áron adják a felszerelést az olyan produkcióknak, amelyek nem tartják be ezt a megállapodást stb. Sokféleképpen lehetne védeni kicsit jobban az érdekeinket, mint ahogy most csináljuk: azaz sehogy.
Vagy hagyjuk a francba?


Jancsó Nyika


Jogi alap sincs és egyéb sem. Sajna. Arról nem beszélve hogy amit András mond az nagyon komoly dolog - de ismerve a mutyi bulit itthon nem hiszek benne, hogy valaha is lenne foganatja.



Márk Iván


Kedves kollégák, barátaim és felebarátaim!


(Vélhetőleg nem leszek népszerű ezzel a hozzászólásommal, véleményemmel.) Üres hangulatkeltésnek, megalapozatlan, átgondolatlan véleménynek tartom András levelét egy olyan pillanatban, amikor valójában a kultúra összes területén radikálisan csökkentik az állami 'mecenatúrát'. Tehát vélhetőleg mindenki (ill. majdnem mindenki) bajban van, aki a kultúra területén foglalatoskodik. Lehet, ez is hozzájárult, hogy levelét megírta.

Indoklás:
2012 van.
Szabadon utazhatok a világban. Európán belül ott élek ahol akarok, ott vállalok, munkát ahol akarok, ott nyitok, vállalkozást ahol akarok stb. Magyarországon piacgazdaság, szabad verseny van, mint mindenhol Európában. Amikor ezt a "foglalkozást" választottuk (bármelyik rendszerben is történt), tudtuk, hogy a szakmában megmérettetünk, versenyeznünk kell majd. Ezt vállaltuk. A pálya nagyobb lett ahol versenyeznünk kell, ennek minden hátrányával és előnyével. Amúgy zsigerből taszít minden korlátozás, de tekintsük ezt szubjektív véleménynek.

Tények és némi indoklás:
A Filmtörvény (hatályos) 3.§ -a rendelkezik a filmek besorolásáról részletezett, adható pontszámok alapján (nem a forgalmazási besorolás, hanem a pályázati, ill. magyar filmalkotás, koprodukciós stb.-t illető besorolás). A törvény 2.§-a definiálja mihez hány pontot kell elérni. A 3.§-ban egy magyar operatőr 3 pontot ér. Az más kérdés, hogy egy magyar zeneszerző miért ér 4-t, magyar hangi utómunka (keverés) 3-t, laboratóriumi munkák és elektronikus utómunka 4-t, forgatási helyszínek 3-t. Az is egy kérdés, hogy az Országgyűlés Sajtó- és Kulturális Bizottsága akkor hívta -általa konzultációnak nevezett- találkozóra a szakmát, amikor e törvény részletes vitája rég lezárult és már csak a Törvény végső (meg) szavazása volt hátra...


Másik "fék" az Európán kívüli Magyarországon dolgozni szándékozó filmesekkel szemben:
mindenkinek(!) munkavállalási engedélyhez kötött az itteni munkavégzése...

Ps.: amúgy hogyan reagálnátok, ha egy európai országban holnaptól új büntetéseket, korlátokat vezetnének be bármilyen országon kívüli, de az adott országban tevékenykedő európai művésszel, alkotóval szemben???


Márton Balázs


Bocsássatok meg, mert én annak örülnék leginkább, ha Ujj Mészáros velem forgatna, sőt, ha mindenki velem forgatna, de főleg a külföldiek jó lenne, ha mind velem forgatnának... Hadd ne bocsátkozzak unalmas okfejtésbe, főleg, hogy előttem szólók után csak ismételnék, szerintem ez nem olyan bonyolult ügy: Vecsernyés-Márk rulez! Egy működő szakszervezet viszont nagyon kellene!



Novák Emil


Talán megint beszélhetnénk erről a tervünkről:
http://www.hscmot.hu/tmp/alapszabaly_c_h_f_w.doc


Szabó Gábor


Szia Balázs,( Márton Balázs) Én is értem és elgondolkoztatónak tartom Iván és Vecsi érveit. Ha viszont elfogadjuk azokat, és úgy tűnik te elfogadod, akkor miért írod, hogy egy működő szakszervezet viszont kéne? Ebben az esetben szerinted milyen funkciók érdekében kellene működtetni szakszervezetet? Ha egyszer az elv az, hogy virágozzon minden virág és ne avatkozzunk semmilyen formában bele a természetes folyamatokba?



Márton Balázs

Szia, Gábor! (Szabó Gábor) Nekem egyértelműnek tűnik, hogy ez külön két ügy: egyszer a koprodukcióban készülő filmek stábjának ügye, melyet az említett pontrendszer, illetve a tőke forrása szabályoz. A másik a HSC, aminek nagyon sok feladata közt természetesen ott kellene, legyen a külföldi munkaerő szabályzása is, de csak minden olyan esetben, amikor a film a magyar állam pénzéből készül! Így gondoltam, sajnálom, ha nem volt érthető!



Ágoston András


TISZTELT KOLLÉGÁK,KEDVES JÁNOS!MAJD AZON MÉG ÉRDEMES GONDOLKODNI,HOGY RENDEZŐ ÉS VÁGÓ SORSTÁRSAINKAT IS BEVONJUK AZ AKCIÓBA ,HISZEN A HUNGARIAN MOVIE DATBASE SZERINT 15000 RENDEZŐ KERÜLT REGISZTRÁLÁSRA.MERT MÉG FÜLEMBEN CSENG PETŐ IVÁNNAL VALÓ BESZÉLGETÉSEM IDEJÉBŐL UTOLSÓ MONDATA:EZ A SZAKMA SOHASEM FOG TUDNI ÖSSZEFOGNI!EDDIG SOKAN AZT HITTÉK,HOGY MAJD MEGSÜTIK SAJÁT PECSENYÉJÜKET A TÖBBIEK NEM ÉRDEKESEK .LEHET,HOGY AZ ÁLLAMTITKÁR RÖGTÖN MEG FOGJA KÉRDEZNI:MIÉRT CSAK AZ OPERATŐRÖK?


Szabó Gábor


Sziasztok,
Szeretném bevezetni azt a hazánkban eddig kevéssé ismert jelenséget, amikor valaki megérti a másik érveit és azok hatására megváltoztatja a véleményét valamiről. Jogos érvnek tartom az EU nyitottságát, azon belül nem viselkedhetünk mi sem zárt rendszerként. Tehát, ha mi jogot formálunk arra, hogy Európában részt vegyünk egy produkcióban, akkor ezt fordítva is meg kell engednünk. Ha ezt következetesen alkalmazzuk, akkor még azt a kitételt sem engedhetjük meg, hogy a tisztán hazai költségvetéssel készülő filmeknél bezárjuk a határokat. Mi is, én is forgatunk külföldön, és nem zártak ki védővámokkal. E téren egyet kell értenem Ivánnal. Hol lehet, és lehet-e egyáltalán bármiféle szakmai védelmet teremteni? Valószínűleg egyikőtök sem feküdne olyan orvos kése alá, aki nem tagja az orvosi kamarának. Érdekes, hogy itt mennyire magától értetődő a szakmai védjegy szükségessége. Ez szerintem érvényes a mi szakmánkban is. Ha ezzel sem értetek egyet, akkor valóban feltehetjük magunknak azt a kérdést, hogy mi értelme, célja lehet egy olyan szervezetnek, mint a HSC?



Pohárnok Gergely


Csatlakoznék a népszerűtlenekhez. Kitiltani a külföldi operatőröket a magyar filmekből, vagy védővámot vezetni be? Ez komoly? Egy magyar rendező ne dolgozhasson azzal, akivel szeretne? Akkor már legyen tilos külföldi színészeket szerződtetni! Magyar film csak magyar helyszínen forogjon! Sőt, miért ne tiltsuk ki a külföldi filmeket a magyar mozikból, biztos nőne a magyar film nézettsége is! Ha a külföldi kollegák így reagáltak volna Nagy András belgrádi, Szabó holland, Pados angol, Kende francia, Nyika német, Koltai amerikai melóira (stb., stb., stb.), arról mit gondolnátok? András azt írja, hogy "mentsük meg a szakmánk becsületét"! Milyen az, amikor egy szakma becstelen? Ez a vita nekem tök szürreális!



Berger László

Tisztelt Tagság!
Gergővel kell, egyetértsek. A nemzeti alapú protekcionalizmus nem lehet opció. Sokkal többet lehet vele veszteni, mint nyerni. Egy filmes szakmai kamara megalapítása viszont nagyon sürgős lenne, mert a munkakörülményeket és a béreket védeni kell (a szakmai színvonallal együtt). Világosítókkal, hangos kollégákkal, sminkesekkel stb. Erről kellene inkább komolyabban elkezdeni beszélni. Meg kell állapodni a televíziókkal és a producerekkel. Kéne egy delegáció, amely először egy megállapodás tervezetet (alapszerződés) hoz létre majd azt sorra tárgyalja az érintett szakágakkal és szakmákkal. Az operatőrök és a világosítók a legjobban szervezettek.

Használjuk ezt ki és kezdjük meg a munkát!
Javasoljunk bértáblázatokat, munkaidő szabályozást, alapvető jogokat és kötelezettségeket. Szerintem ezt kéne megvitatnunk.


Nádorfi Lajos


Egyetértek Berger Lacival. Ezért már Gyuri bácsi is évekig küzdött. Akkor nem sikerült. Talán most menni fog - meg kell próbálni!



Fillenz Ádám


Kedves kollégák!
Én ehhez az egészhez a következőt szeretném csak hozzáfűzni: Több rendezőtől hallottam, hogy -nagy valószínűséggel, azért nem fognak tudni magyar operatőrrel dogozni a következő játékfilmjükön, mert az koprodukcióban készül-. A producer arra buzdítja őket, hogy külföldi operatőrrel dolgozzanak, mivel van a pontrendszer, ami meghatározza (a különböző országok anyagi részvételével arányosan), hogy a filmben tud-e majd magyar operatőr dolgozni vagy sem. És az operatőr sok pontot ér. Éreztem, hogy ez így nem pontos, és ezen felbuzdulva utána érdeklődtem a nemzeti filmalapnál, tavaly év végén. Felvilágosítottak, hogy egyrészt minden országnak megvan a maga pontrendszere, másrészt az operatőr (és stábja) a magyar koprodukciós pontrendszer alapján mindössze 4 pontot ér. És ez kb. így van az európai koprodukciós egyezmény alapján is (ez letölthető az internetről). Ahhoz, hogy egy játékfilm koprodukciónak minősüljön, 30 pont kell. A 30 ponthoz képest, a mi 4 pontunk véleményem szerint nem ér annyit, hogy egy jól működő rendező-operatőr páros emiatt ketté legyen szakítva. Tehát azt kell feltételeznem, hogy bizonyos producerek nincsenek tisztában ezzel, vagy pedig arra bazíroznak, hogy ha külföldi az operatőr, akkor azt úgyis a koprodukciós partner fizeti ki a külföldi költségvetésből, és az operatőri gázsi nem az ő magyar költségvetésüket terheli.


Emellett nagyon örülök annak, ha egy rendező minél több operatőrrel tudja kipróbálni az együttműködést, legyen az külföldi vagy magyar. Viszont annak nem örülök, amikor a rendezők félre vannak tájékoztatva, és a producer önös anyagi okból kényszeríti őket, hogy ne azzal az operatőrrel dolgozzanak, akivel szeretnének.

   

Elhunyt Herskó János

PDFNyomtatásE-mail

2011. december 22. csütörtök, 16:46


alt


Herskó János

(1926 - 2011)


A 85 éves korában, hosszan tartó betegség után októberben elhunyt Herskó János Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mesterének búcsúztatása


2012. január 3-án, kedden, 11.15-kor lesz a Farkasréti temető Makovecz termében


A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti.


   

4. oldal / 4